A REFORMÁCIÓ HATÁSAI A GONDOLKODÁSMÓD ÉS ERKÖLCS KIALAKULÁSÁRA A SKANDINÁV TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN

Abstract

<p>A protestáns világ más részeihez hasonlóan a skandináv térség országai1 is megemlékeztek<br>2017. október 31-én a reformáció ötszáz éves évfordulójáról. Habár az elmúlt évtizedekben<br>nagymértékben visszaesett az evangélikus-lutheránus egyházak követőinek<br>száma a skandináv államokban, a lutheri tanok továbbra is jelen vannak a skandináv<br>erkölcsiségben. A finnországi Evangélikus- Lutheránus Egyház Kutatóközpontja időről<br>időre Gallup Ecclesiastica címmel közvélemény-kutatást végez azzal a céllal, hogy<br>empirikus adatokat gyűjtsön a lutheránus értékekről és erkölcsről. Az intézmény által<br>2015-ben, „Elhivatott lutheranizmus” címmel megjelentetett felmérésben 4194 15 és<br>79 év közötti személyt kérdeztek meg azért, hogy megállapítsák, milyen módon van<br>jelen napjainkban a finn lakosság körében a lutheránus erkölcsiség és milyen módon<br>őrződtek meg a lutheranizmusból eredő értékek és látásmódok. A kutatók arra voltak<br>kíváncsiak, hogy a technikai fejlődés közepette a vallásosságtól elfordult modern világunkban<br>az emberek vajon még mindig magukénak vallják-e ezeket az értékeket. Jelen<br>tanulmányomban nem ennek a felmérésnek az eredményeivel szeretnék foglalkozni<br>elsősorban, hanem inkább azzal, hogy milyen hatással volt a lutheri reformáció a skandináv<br>gondolkodásmód és erkölcsiség kialakulására.<br></p>